OurFashion

90. évforduló, Párizs...Amikor valaki a Vogue álarcos bulijára hivatalos, nem érdemes egyszerű megoldásokban gondolkodni. Lehet tollas,csipkés, csillogós kicsi vagy nagy, de lényeg hogy feltűnő különleges és gyönyörű legyen. Ötletekben nincs hiány, az egészen szolidtól a furcsa, inkább abszurdig, minden megtalálható a palettán. Ott van mindjárt a farkas álarc, ami nem csak viselője arcát fedi el, hanem emberi formáját is, első ránézésre nem könnyű megállapitani hogy hol kezdődik és végződik a maszk. Másik gondolat ugyan ennek az állatnak a megjelenitésére Piroska oldalán látható, számomra ez inkább a gusztustalan kategória. Ha nem állna mellette senki, lehetne valamilyen mutáns, vagy a Szépség és Szörny meséből az utóbbi. De szerencsére a többség az izlésesség határain belül maradt, mitöbb, lélegzetelállitó kreációkat viselt az arcán, valamint természetesen a testén is. Imádom a pillangószárnyakból formázott maszkot, Gareth Pugh tollas valamint saját viseletét (csillogós hangyának azonositanám be), a csipkés alkotások finomságát. A legjobb, hogy mindenki komolyan vette a feladatot, ebből pedig csupa szemet gyönyörködtető összeállitás született.

Van itt minden, mint a búcsúban, csipke, fodor, szandálból kilógó bő zokni, nyomott mintás póló biciklisnadrággal. Meadham Kirchhoff tervezőpárosa mindet összedobott amit az idei tavaszra megfelelőnek találtak, kérdés, hogy jól tették-e. A haj és a smink szerintem nagyon jó, viszont onnantól lefelé már erős kétségek merülnek fel bennem. Vannak benne szép darabok, kellemesek a szinek, de nem biztos, hogy ezt igy ilyen vegyesfelvágottként kellett vonal tálalni. Hiszen Galliano vonalai sem mindig letusztultak, sőt, sokszor az ő kollekcióit is hasonló káosz jellemzi. Zsenialitás vagy csiricsáré izléstelenség?

A norvégmintás darabok ebben a szezonban a reneszánszukat élik elsősorban a Dolce&Gabbananak köszönhetően, mivel mind a reklámkampányuknak (Mario Testino fotóin a modellek: Simon Nessman, Travis Davenport, Vladimir Ivanov, Nils Butler, Oscar Spendrup, Simona Andrejic, Diana Farkhullina, Elena Melnik, Anya Kazakova és Regina Feoktistova) mind pedig a divatbemutatójuknak ez a központi eleme idén.

És be kell vallanunk nagyon jól néznek ki, sőt még praktikusak is, hiszen ebben a hirten jött hidegben jól jönnek a meleg darabok. Természetesen a középkategóriás üzletek is lecsaptak a trendre: tegnap feltérképeztem az itthoni kínálatot és a Stradivariusban és a Bershkában kardigánokat és pulóvereket, a Pull&Bearben pedig szoknyát és kötöt ruhát is találni megfizethető árakon.

Képek: The Sche Report, Oh La La Mag

Még egy divathét a londoni után, amire megvolt a regisztrációm és nem tudtam elmenni. Úgy érzem, idén ősszel még az ág is húz a divathetek terén, még szerencse, hogy a következő, amire meghívtak Milánóba, az januárban lesz, és úgy döntöttem, hogy a következő év szerencsésebb lesz ilyen szempontból.

Dóra, aki meghívott a divathétre, szerencsére küldött nekem pár friss képet az eseményről és a következő tavaszi-nyári kollekcióról, az origin of white ss/2011-ről.

A három napig tartó szomszédos divathéten tavaly még csak kettő (Konsánszky és az Aritsta), és idén már három magyar tervező mutatkozott be, mivel Láng Szonja és a Tyra Clothing is csatlakozott az osztrák divathét csapatához.

Sajnálom, hogy nem láthattam a tavaszi ruhákat élőben, mert ezeken a képeken nem lehet tökéletesen megvizsgálni őket...

Mikor a tovább gombocskára kattintottam, rájöttem mekkorát hibáztam. Ettől a fotósorozattól nem foszthatlak meg benneteket, nem lenne jó ha az egyész sorozat helyett csak egy árva fotót láthatnátok. Mert ezek fantasztikusak. Annyira szépségesek az álarcok, meg az álarcnak álcázott sminkek, hogy nem tudok betelni vele. A Vogue Paris 90. évfordulóját neves modellekkel, valamint egy hatalmas álarcos bállal ünnepli ma, igy a témaválasztás a képekhez adott volt. Brutálisan szexi, mégsem vulgáris egy csepp humorra megbolonditval.