Az elmúlt pár napban minden Galliano és a Dior ház körül forgott, az ominózus botrányról nem is írok részletesen, hiszen már a csapból is ez folyik. Személy szerint bennem több kérdés is felmerül, egy decemberben készült videó miért csak most szivárog ki, ráadásul milyen érdekes, hogy egy bárban, beszélgetés és iszogatás közben valaki filmezi az asztaltársaságában ülőket. Valahogy a videó is borzasztóan kiprovokáltnak tűnik, persze ettől még nincs mentség az elhangzottakra, bár valljuk be, szegény John mélyen a pohár fenekére nézett, ilyenkor nem mindig tudja az ember mit is beszél.... Galliano Lagerfeld mellett a divatvilág egyik legbiztosabb pontja volt mindig, arról nem is beszélve, hogy a legjobban fizetett is. Az LVMH tulajdonosának, Bernard Arnault-nak személyes kedvence és legnagyobb pártfogoltja, így nyilván nagyon kellemetlen és kiábrándító a történet, az esetleges eladási visszaesésekről nem is beszélve. Amiről itt valószínűleg szó sem lesz, sőt, rekordeladásokat jósolok, hiszen mostantól a Dior sosem lesz már az, ami éveken keresztül volt.

Leginkább most az foglalkoztat - mint sokakat -, hogy ki veheti át a tervezői széket. Ahogy néhány interjúból kiderül, legtöbben a Givenchy tervezőjét Riccardo Tisci-t és a Lanvin üdvöskéjét, Alber Elbazt látná szívesen, illetve őket tartaná a legérdemesebbnek a feladatra.  Tisci - akinek nagyon nagy rajongója vagyok - kétségtelenül az haute couture egyik nagymestere, a Givenchy tőle kapott új szárnyakat, elképesztő jól működik ez a vagány, laza, mégis nagyon nőies vonal. Így nem lennék benne biztos, hogy érdemes lenne valami teljesen másba belefognia, megkockáztatom,hogy ő sem akarna feladni valamit, ami annyira a sajátja lett az évek során. Több magazin főszerkesztő, újságíró említette még Haider Ackermann-t, Raf Simons-t, és meglepően Hedi Slimane-t is mint lehetséges "trónbitorlót", elég érdekes felvetések ezek, biztos teljesen új aspektusai lennének a Dior-nőnek, viszont nem feltétlenül tudna ez tartósan sikeres lenni, inkább egy- két szezonnyi hírverés, majd gyors távozás lenne a vége. Ők nem feltétlenül tudnák hozni azt a klasszikus mégis sajátosan mai, kortalan nőt amit Galliano sok éven keresztül kifogástalanul megalkotott.

Kathy Horyn, a New York Times divatkritikusa említette még Tom Ford-ot, mint egy nagyszerű lehetőség, olyasvalaki, aki tökéletesen meg tudná oldani a feladatot, és nem félne a saját hangját használni. Van ebben valami. Az én két favoritom mindenesetre Riccardo Tisci és Tom Ford, igaz, tény hogy megnézném Raf Simons és mondjuk Giambattista Valli, Dior nőjét is, más és más érdekesebbnél érdekesebb víziók sorakoznának fel. Mégis meglepő, hogy Galliano, aki ugyanolyan pótolhatatlan zseni, mint Alexander McQueen, egy meggondolatlan magánéleti lépés miatt egy tollvonással lekerült a csúcsról. Úgy tűnik bárkit lehet helyettesíteni....