Ahogy azt már említettem pár régebbi bejegyzésben, Londonban jártam két hete. Ez volt az első utam oda, és elhatároztam, hogy nem akarok túristáskodni. Érezni akartam a város lüktetését, bennfentes barátok tippjei alapján felfedezni mindent. Meg persze picit vásároln is akartam -olyan cuccokat, amelyek nem jönnek velem szembe Budapest utcáin.

Erre a célra pedig nem a high street shoppingot (Topshop, Monsoon, stb.) választottam, hanem a piacokat.

Először a Portobello Marketre látogattam el - a Notting Hill metrómegállónál kell leszállni, onnan pedig (ahogy a képen is látható) egyértelműen jelzik az utat. A piachoz vezető pár száz méteren csodálatos kis boltok mellett haladtam el, amelyek nagy része különlegességekkel és vintage ruhákkal/cipőkkel  kereskedik.  Pl. lehet it találni Alexander McQueen és  Vivienne Westwood  cuccokat 50-100 fontos áron (én 310 Ft-ért váltottam a fontot, tehát 15.500-31.000 Ft közti árak voltak). A piac maga utcai kirakodóvásár és egy aprócska vásárcsarnok, amely főleg régiségekkel, antik ékszerekkel, könyvekkel és műtárgyakkal foglalkozik. Vegyetek magatoknak pár régies láncot vagy brosst (Bianka: Te pedig kalitkákat, próbababákat és egyéb ószeres tárgyakat - imádnád :) és menjtek tovább a zöldség-gyümölcs részlegre. Itt érdemes enni egy kis friss indiai samosát mentaszósszal vagy egy paninit. A standok mellett a Portobello Road tele van üzletekkel (pl. Lush, The Body  Shop, stb) , de azt javaslom, hogy ne álljatok meg, hanem  menjetek tovább a ruhás részre, ahol új, viszonylag olcsó és divatos ruhák mellett óriási a vintage választék - nem csak az angol márkákból. Prada, Missoni és Calvin Klein ruhák, blúzok és  táskák mellett  fantasztikus szalagos és gombospultok,  húszéves Vogue-t és bőrárut  kínáló üzletek találhatók.

 Másnap Camden Townba mentem, a Camden Lock piacra. Útközben a metrómegállótól a piacra hihetetlenül vicces üzletek mellett vitt el az utam - ahogy a képeken is látható néhol egy repülő, máshol pedig egy kínai sárkány van a falakra applikálva. A piac a csatorna partján van, és hát egy szociokulturális élmény. Hihetetlenül sokféle ember (rockerek, punkok, indie rajongók, raverek, konszolidált fiatalok, rasztahajú középkorúak) mindenféle bőrszín és náció képviselteti magát. Ekkor éreztem először, hogy na ez London igazi arca, ilyen emberek lakják ezt a helyet. Színes, kaotikus, hangos és egyedi a piac. Mindenféle üzletet rejt (vintage, indiai, kínai, átlagos, raver) a kis sorokon, vagy az istállóból átalakított részen. Szól a zene, óriási a pörgés, sokféle étel kapható, és üvegkristály csillárok lógnak a plafonról. Nézzétek meg, és érezzétek a pörgést! Egyébként itt főleg ékszereket vettem 30 penny és 1 font közti áron: gyöngyházberakásos karkötőket és drótból szőtt gyűrűket.

Ha pedig egy hétvégén visz az utatok Londonba, pénteken 3 órakor menjetek el az indiai negyedbe és a Brick Lane-re, ahol fantasztikusan tehetséges fiatal tervezők ruhái, ékszerei és kiegészítői mellett a vásárcsarnok vintage ruhákkal van tele, az utcán pedig olyan arcok jönnek szembe, mintha a Glastonbury fesztiválon lennél. Hangosan szól a zene, és a járdán teljesen hétköznapi fiatalok lepedőre terítve kínálják a saját megunt cuccaikat. 5 óra felé már konkrétan ingyen utánad dobják az eladatlan pólókat (nem költői túlzás, tényleg így történt), mert már kezdődik a buli a kis téren a vásárcsarnok mellett. Kihagyhatatlan élmény ha vegyülni akarsz a londoni huszonévesekkel és autentikus indiai ételekre vágysz! (Itt egy vasmacska alakú medál ugrott rám egy fiatal tervezőtől - az ő munkái külön bejegyzésben kerülnek bemutatásra.)

Folyt.köv. egy high street shopping és egy múzeumos résszel!