OurFashion

Vasárnap reggel hajnali 6-kor a párizsi reptér duty free shopjában úgy éreztem magam, mintha véletlenül bekeveredtem volna egy lánykolesz fürdőszobájába a szalagavató előtti órában: egy csapat lány és nő apró tükrök előtt, nagyon ügyetlenül próbálta kifesteni magát a luxus beauty márkák legújabb termékeivel. A legrosszabb technikája a 'rápislogós' szempillaspirálozó lánynak (azaz a spirált a szeme előtt tartva, de azt meg sem mozdítva csak a szemét kinyitva-becsukva) volt. Ennek apropóján merült fel bennem a kérdés: ti vajon jól spiráloztok?

Én ezer éve egy sminkestől tanultam a technikát, most pedig íme nektek is egy kis útmutató a jobb eredményhez - lépésről lépésre:

Néha félek attól, hogy immunis leszek a divathetekre: az első két nap általában le vagyok nyűgözve, aztán az érdeklődésem hamar egykedvűségbe csap át, hiszen ugyanazok az arcok ülnek az első sorban, a márkák ismert jegyei mindig visszatérnek és gyorsan le lehet vonni a következő szezon legmeghatározóbb trendjeire vonatkozó következtetéseket is.

Aztán persze mindig jön valaki, aki miatt ismét dobban a szívem, gazdag akarok lenni és akinek a ruháit nagyítóval nézném át négyzetcentiméterenként, majd a gyönyörűségtől elakadt hanggal csak simogatnám a csodás textíliákat.

Nos, most ezt Matthew Williamson tudta kiváltani belőlem a Tate Modernben prezentált kollekciójával: egyszerűen beleszerettem a narancsnak ebbe a pompás, gazdag és meleg árnyalatába annak ellenére, hogy egyetlen narancssárga dolog sincs a szekrényemben (sőt, még ilyen sminkcuccom sincs). A lenge, nyári ruhákon fehérrel kombinálva is pazar, de a legjobban az első képen látható blézer tetszik. Ennek persze a nemes anyagon és a színen kívül az is az oka, hogy Párizsban MINDENKI, azaz 13-tól 103 éves korig minden nő blézert visel, egy hétig ezt bámulva pedig elhatároztam, a következő gardróbfrissítésem koncepciója a blézer lesz. 

Nektek hány narancssárga ruhadarabotok van?

Forrás 

A V Magazine spanyol kiadásához készített képeket Amy Troost Ajak Dengről. A modell a 2011-es őszi-téli Givenchy kollekció darabjait viseli, amik tökéletesen passzolnak a stílusához és egyéniségéhez. A divatanyaggal és azzal, hogy más márkát és tervezőt nem kevertek a stylingba Riccardo Tisci nagysága előtt szerettek volna meghajolni a készítők. Az eredmény szerintem csodálatos lett, bármelyik képet kinagyítanám és betelíteném vele a jelenleg is velem szemben fehéredő, hatalmas iroda falat.

A hivatalos London Fashion Week mellett párhuzamosan egy másik esemény is fut, a Vauxhall Fashion Scout. Ugyanúgy bemutatókkal, prezentációkkal és installációkkal várják a sajtó képviselőit, annyi különbséggel, hogy itt meg a kevésbé sztárolt, de annál tehetségesebb fiatal designerek mutatják be minden szezonban a következő kollekciókat. A Covent Gardenben található Freemaisons' Hall ad helyet az ugyan olyan gonddal megrendezett eseménynek, üdítő és könnyed színfolttal gazdagítva a nagytestvér, a LFW programját. A bemutatók előtti minimum negyed órás sorállás itt is része a programnak és szintén kiállítással is készülnek az idelátogatóknak. Ez számomra talán még a varázslatos bemutatóknál is érdekesebb, hiszen egészen közelről szemügyre lehet venni a kifutón  megjelenő darabokat, olyan részleteket lehet megtapogatni és lefotózni, ami nagyobb távolságból már sajnos nem látszik. Fantasztikusan érdekes megoldásokkal találkoztam idén is, főleg az anyaghasználat, és a textilmanipulációk fogtak meg igazán.